Székely a Közép-Nyírségben, Nyíregyházától Észak-Keleti irányban, mintegy 25 km távolságra található település. A 4-es főúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Nyíregyháza - Záhony vasútvonalon Demecserben található. Éghajlata mérsékelten meleg, de közel a mérsékelten hűvöshöz. Az évi napsütéses órák száma 1 950 alatti, a középhőmérséklet 9,5 - 9,6 °C, a csapadék 600 mm körüli. Leggyakrabban az Észak-Keleti, Dél-Nyugati szél fúj. A településtől Dél-Keletre található az Őzei víztározó. Erdőit akácosok és nemes nyárak jellemzik. A nyílt társulások közül a homokpuszta-rét a legjellemzőbb, azonban találkozhatunk hamuvirággal és réti angyalkával is. Talaját humuszos homok és kovárványos barna erdőtalaj, kis részben lápos réti és réti csernozjom talajok jellemzik.

Minden valószínűség szerint a megye egyik legrégebbi települése. Neve a székely népnév, egykori gyepűvédő őrség lakóhelye emlékét őrzi, tehát XI. századi eredetű. A község lakosai a honfoglalás körüli időkből származtatják településüket, úgy tartják, hogy a székelyek alapították a falut és adtak neki nevet.
Valóban ősrégi község Székely, története a XIII. század végétől az oklevelekben is nyomon követhető. Keletkezése ennél jóval korábbi, hiszen a névadó székelyeket már a XI század végén Erdélybe telepítették át. Első lakói nagy valószínűséggel a király hatalmi szervezetéhez tartozó jobbágyok, milesek voltak; itt éltüket magyarázza az a körülmény, hogy a közelben húzódott a gyepű, attól délre pedig az ősi, nemzetségi birtokok terültek el.

A községre vonatkozó első adat 1284-ből való: villa Zekul. 1316-ban a Hont-Pázmány nemzetség - Bánki Lökös fiai - kapták királyi adományul, akik részben a Semjéniekkel kötött házassági kapcsolatok révén a XIV. század elejétől tényleges urai lettek a helységnek. 1423-ban a Bánki család részét a Balog-Semjén nembeli Nagysemjéni István szerezte meg.
A Kállay család birtoklását Zsigmond király 1427-ben kelt adománylevele erősítette meg. A XVI. században már birtokosai a Lőveyek, a Bancsaiak és a csepei Zoltán család is. 1588-ban az említett négy birtokosnak összesen 21 jobbágya élt a faluban. 1670-ben Serédy Benedek tulajdona volt, a következő időkben a falu népe is megfogyatkozott és birokosai is eltüntek belőle.
1772-ben Zoltán Pál kezén találjuk a falut 366 lakossal; a Zoltán család leszármazottai egészen e század elejéig földbirtokosok a faluban.

Az 1930-as összeírás szerint a község területe 2.794 katedrális holdat tett ki; 185 lakóházában 1.151 ember élt, valamennyien magyar anyanyelvűek. Közigazgatásilag 1860-tól (Őze pusztával együtt) a Dadai járáshoz, 1870-től (Őze tanyával együtt) a Kisvárdai járáshoz tartozott. 1876-tól a Bogdányi járás, 1920-tól a Nyírbogdányi járás községe, a Nyírtéti körjegyzőséghez sorolva. 1950-től a Kemecsei (volt Nyírbogdányi) járásban szerepelt, 1983-tól Nyíregyháza városkörnyéki községe, nagyközségi közös tanács tagja, székhelye Demecser.
1988. február 1-jével közvetlen megyei irányítás alá került, nagyközségi közös tanács tagjaként. 1989. július 1-jétől Nyíregyháza megyei város és környéke községe, 1991-től önálló. Az 1995-ös évi közigazgatási beosztás szerinti rangja:község. Az 1990- évi helyhatósági választásokat - akárcsak az 1994- évit - egyöntetűen a függetlenek nyerték meg.

Építészeti és kulturális emlékek

Székely község jellegét illetően mai formájában alapvetően keresztutcás utifalu. Központjában nagy parkkal övezett kastély, a volt Orosz kastély és középkori református templom található. A település utcái előkertes beepítésűek, de az útkorrekció jóvoltából egy-egy ház az útvonalra került.Szalegtelkei szinte kivétel nélkül tisztasoros beépítésüek. Viszonylag keskeny és általában rendkívűl mély, belső kerítésekkel részekre osztott pusztaudvaraira a tagolt épületrendezés a jellemző. A település kataszteri térképe 1870-ben készült.